Gyakorlatilag megint hivatalosan behaltunk, de én nem adom fel. Életemben nem sokszor sütöttem eddig, de komolyan mondom, tudok. Ez itt egy görcsoldásra is tökéletes, langyosan - főképp fagyival, de az most nincs itthon - fogyasztandó pofon egyszerű süti. Csókolom kezeiteket.

2 pohár liszt

1 pohár (lehet kevesebb!!!) cukor

1 sütőpor

1 vaníliás cukor

pici só

2 tojás

fél pohár olaj

1 natúr kefír

Én most ezekkel dobtam fel: negyed gránátalma, 4 db alma, mindenféle csokik, mandulaaroma, méz, fahéj, vaníliás cukor. (Tavaly eperrel csináltam az is tuti, meg bármilyen bogyós gyümölcs..)

A száraz hozzávalókat összekevered egy tálban (a csokidarabokkal együtt), aztán jöhetnek rá a nedvesek is, majd az egészet kutyulod egy villával mondjuk, és belepergeted a gránátalmát, végül pár csepp mandulaaromát. Ez utóbbit ki lehet hagyni, de ettől olyan lesz a süti, mint valami marcipános orgazmus, szal ne hagyjátok ki:)

A masszát bele a piteformába, és most a tetejére almát tettem. Kb 2 almát szép szeletekre vágva körbe pakoltam a szélére, a maradékot lereszeltem, kis vaníliával meg citrommal, reszelt fahéjjal összekevertem, aztán kinyomkodva rátettem a süti közepére. Előmelegített sütőbe be, és érzés alapján kb 30 percig kell sütni. Akkor jó, ha beleszúrsz egy valamit, és azon nem marad semmi:) Mikor már majdnem jó, csorgattam rá mézet és úgy egy percre visszatoltam. Melegen, langyosan, amikor még a csoki nem fagy meg megint, isssteni...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.