Április 5., ez valami csoda. Mindenkitől kérekszépen képes beszámolót erről a csodálatos, meleg, napos, gyönyörű hétvégéről. Azon gondolkodtam, miközben ültünk a kockás abroszos asztalnál a fűben, és fröccsöztünk a sülthúsok és kolbászok után és beszélgettünk és meséltünk, hogy most már értem azt a régi, békebeli hangulatot, amit mindig a híres írók-költők, színészek írtak meg. Amit sokáig csak fikáztam volna, sőt. És valóban nem kell több, napsütés, fröccs, emberek, és béke van. Április 5., és leégett a vállam. Ajándék, komolyan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.